A párkapcsolatokról

A párkapcsolatokról

Az elmúlt időszakban igen sokat olvastam és elmélkedtem a párkapcsolati megéléseimről a személyiségek összecsapásairól, arról, hogy van-e igazi megoldás arra, hogy két ember - még ha alapvetően nem is a legjobban áramló kettejük viszonya, sok a feszültség - megélhesse egymás mellett az igazi minőséget, azt az anyagi világ korlátai közé szorított viszonylagos boldogságot, amely megadathat nekik. Azt gondolom annak ellenére, hogy a legtöbb bölcs szentírás leírja, sőt igazolni is tudjuk, hogy a vágyakozásból, a ragaszkodásból nincs olyan kiút, amely ne ezeknek az elengedésén keresztül valósulhatna meg, van remény. Igaz, hogy minden anyagi öröm újabb igényt szül, minden újabb öröm mohóbbá tehet, minden újabb fizikai vagy szellemi kielégülés - sokak szerint - egyre kevesebbet ad, így a végén kiégünk, és azt gondoljuk, hogy valahol máshol megkaphatjuk azt a boldogságot, amit lanyhuló párkapcsolatunkban már nem lelünk meg, mert nincs meg benne a kraft. Vagy ahogy sokan mondják, ebben a kapcsolatban már nem volt több. Ám mégis azt gondolom, hogy van reális esély arra, hogy itt ebben az illuzórikus anyagi világban is élhessünk boldog párkapcsolatban, vagy házasságban.

Jelenlegi tudásom szerint a párkapcsolatoknak három alap típusát állapítom meg, mégpedig a kapcsolati tudatosság szempontjából közelítve, és hangsúlyozva, hogy a három szint között minden esetben létezik nyilvánvaló átmenet. Én valahol a 2. szint kapujában lehetek most, tudom, hogy sokat kell tennem azért, hogy egy jövőbeli kapcsolatom elérje azt a minőséget, melyekről a legvégén fogok írni.

1. tudatosság nélküli kapcsolat

Itt a partner, legtöbb esetben mindkettő fél elsősorban önmagára gondol, és a fent írt kiégés hamar bekövetkezik, hiszen csak elvárunk valamit, adni nem vagyunk feltétlenül képesek, semmiképpen sem a felismerés szintjén. Mivel a szempontunk az önző - elvárom, hogy megadd, amit akarok - megközelítés, a kapcsolat eleve kudarcra van ítélve. Alap eleme a szenvedés. Akkor is, ha te egy "ön"tudatos spirituális embernek tartod magad. A szellemi fejlődés az önmagunkon való munka, és addig eleve nem leszünk kész egy párkapcsolatra, amíg az egónk olyan erősen bizonygatja nekünk, hogy mi vagyunk a fontosak. Erre Kiss Balázs Kunó írt fantasztikusat: Ami ebben még benne tart, az az, hogy ráadásul jó dolog szenvedni. Mindig jól fog esni, mert a személyiséged ebből fönntartja létezését. Pl. van egy szuper párkapcsolatod - de a párod ránéz egy csinos nőre, vagy túl kedvesen öleli meg, és egyből tudsz magadnak gyártani valamit. Ráadásul a spiri érzékeiddel a legapróbb rezdülést is észreveszed. Azt kéne belátnod, hogy igazából te ezt szereted. Szeretsz szenvedni... ...Hiába próbálod, hiába keresed a még jobb párkapcsolatot, a még jobb elvonulást, megértést, munkahelyet, bölcset, pszichológust. Mindig vissza fogsz térni a szenvedéshez.

2. tudatos kapcsolat

A felek, jó esetben tényleg mindkét fél felismeri, hogy a másik igényeinek megadása, a másik boldoggá tétele alapfeltétel ahhoz, hogy jól működjön egy kapcsolat, és ezért megpróbálnak tenni is a maguk kvalitásai szerint. Az ideális tudatos kapcsolatban felismerik a felek, hogy a fenntartáshoz éberség kell, figyelem, empátia és cselekvés a másikért. De önmagában ez kevés, ha nem tudjuk a személyiségünk esetleges "karakteresebb" jegyeit ügyesen mederbe terelni ahhoz, hogy önmagunk maradhassunk, de közben fejlődhessen, ha tud, de legalábbis minőségi maradhasson egy együttélés ameddig ez reálisan fenntartható. Mik azok a tulajdonságok, amelyek segíthetnek ebben? Ezt - többek között - két vaisnava házassági tanácsadó gondolatai segítettek megérteni (akik 50 éve házasok): mindenekelőtt az alázatra való törekvés. Az alázatban benne van az a szemlélet, hogy figyeljünk oda a másikra ténylegesen. Nem a magunk válaszát formálva, miközben a párunk még hozzánk beszél, hanem tényleg rá figyelve. Ismerjük be a tévedéseinket. Az alázat még azt is jelenti, hogy meghallgatom a páromat akkor is, ha nem értek vele egyet, de ettől még van saját véleményem. Benne van a megértés és az erőszakmentes kommunikáció is, ami segít, hogy az eltérő véleményünk ne sértse meg a másikat. A megértés könnyebbé teszi a megoldásokat. A megértés talán az egyik legfontosabb, mert például, ha a társunk valamilyen nehézségen megy keresztül betegség, vagy stressz miatt, értsük meg, hogy ő arra törekszik éppen, hogy a lehető legjobb önmaga legyen, de ebben valami éppen megakadályozza. Ha odafordulunk a társunkhoz, és segítünk megtalálni ami hiányzik, akkor a partnerek közötti kommunikáció is helyreáll. A kihívások egyszerűbben megoldódnak még akkor is ha nem értünk egyet, de megértőek vagyunk. A másik fontos paraméter az együttérzés. Az előbb említett megértés egyik alapköve. Hiszen akkor fogom igazán megérteni a másikat, ha bele tudok érezni a helyzetébe. A megbántottság érzése sokszor fennáll egy-egy helyzetben, de mégis törekszünk egy tudatos kapcsolatban arra, hogy a másik felet segítsük inkább, hogy a szituáció elmérgesedését megakadályozzuk. A következő pont a hála, és annak a kifejezése a másik felé, a másikban rejlő isteni felé. A hálából táplálkozó megerősítések nagyon fontosak, legalább tízszer annyi elismerés szükséges egy kapcsolat egészséges létezéséhez, mint negatív élmény. A tisztelet az újabb tulajdonság, amire figyelni kell. A tény, hogy ott vagyunk a másiknak, hogy mellette állunk, odafigyelünk rá, rendkívül fontos. A párkapcsolati tanácsadók még egy rendkívül fontos dolgot emeltek ki: az önbecsülés fontosságát, hiszen megfelelő önbecsülés birtokában nem a partnerünktől kell tiszteletet követelnünk, hanem megjelenik az alapvető tisztelet a szívünkben az ő irányába.

"A párkapcsolati nézeteltérések akár 69%-a lehet olyan, ami nem megoldható, de kezelhető. Változtass azokon a dolgokon, amiken lehet változtatni, fogadd el, amin nem lehet, és imádkozz bölcsességért, hogy a kettőt meg tudd különböztetni egymástól."

Azt mondja a tanácsadó (és én is így gondolom), hogy a kapcsolat elején úgy érezzük, minden tökéletes. De idővel a pár elkezdi felfedezni a különbségeket. Ezek elkezdenek idegesítőek lenni. Majd az egyik, vagy mindkét fél elkezdi azt gondolni, hogy minden tökéletes lenne, ha a másik megváltozna. Amit nem tudunk megváltoztatni, annak az elfogadását a spirituális értelemben vett tolerancia segítségével tudjuk kifejleszteni.

Ez nem a tűrésről szól, önmagunkról való lemondásról, hanem arról, hogy alázattal és tisztelettel viseltetünk egymás különbségei iránt. Ekkor a toleranciát átjárja a szeretet. A szeretettel átitatott tolerancia pedig türelemmé nemesül. A különbségek segítenek kifejleszteni magunkban a szeretetteljes türelmet.

" A kapcsolataink minősége meghatározza az életünk minőségét, ezért kell energiát fektetnünk abba, hogy jó kapcsolataink legyenek."

3. teremtő kapcsolat

A teremtés mindezeken a pilléreken átmenő párok igazi varázslata lehet. Ez a kapcsolati minőség az, amikor lehívjuk az isteni energiákat is az előbb olvasottakon felül ahhoz, hogy az együttlétünk egyfajta dimenzióugrás legyen, ahol akár még a kegyelem is megnyilvánulhat és megerősítő mondataink segítségével megteremtjük a MI eszményét. Erre alkotta meg Dr Dain Heer ezeket az elhatározásokat, melyek megnyitják a lehetőségek tárházát egy kapcsolatban. Kicsit átfogalmazva írtam le ezeket az elhatározásokat, amelyeken keresztül a bennünk rejlő potenciált felszabadítva lépünk elő teremtőkké, egy olyan világot létrehozva, amelyben minden lehetséges. De mi döntjük el teremtő erőnk, tudatosságunk révén, hogy mit fogadunk el belőle, hogy a bőség állapotában tényleg szolgálhassunk egy nemes eszményt.

Tantra Sankalpa

 Megígérem, hogy nem adom fel az álmaimat Érted, hanem inkább beleveszlek Téged is.

 Megígérem, hogy nem kérem, hogy tégy az életed értelmévé, hanem örömmel csatlakozom az életed azon részeihez, ahová meghívsz.

 Megígérem, hogy keresem mindazt, amiért hálás lehetek minden nap, és éber leszek arra ami nem működik, hogy meg tudjuk változtatni.

 Megígérem, hogy támogatlak és lelkesítelek abban, amire szükséged van, hogy megteremtsd azt a világot, amiben szeretnél élni.

 Megígérem, hogy mindent, amit a tiszteletről, bizalomról, megengedésről, sebezhetőségről és háláról tanultam, azt használom, hogy megélhessük az intimitást, és olyan együttlétet teremtsünk, amelyben teljesnek és szabadnak érezhetjük magunkat.